Egy országútis lány kalandozásai az aszfalton túl

Egy újabb kis betekintés a kerékpársportba, ezúttal a mountain bike világába.

Bevezetésképpen, hogyan is csöppentem bele:

2018.07.26 vásároltam meg, hozzáértő segítségével jelenlegi verseny montimat. A kínai közel 20 kilót elérő gyártmányok után elképzelésem sem volt milyen egy jó terepbringa. Kaptam egy linket az eladó bringáról “ez kell neked” szöveggel. Elmentünk kipróbálni, azt se tudtam hogy kell vele váltani, közöm nem volt ilyen bringához még. Akivel mentem is kipróbálta, csak annyit mondott, hogy ezt meg kell venni! Hallgattam rá.

És nagyon jól döntöttem!

Ez egy más világ mint az országútizás.

Rábeszéltek leendő csapattársaim, hogy induljak a Mátra maraton versenyen, ami a vásárlást követően rá 2 hónapra volt. Tapasztalat és gyakorlat nélkül elindultam rövidtávon (37km 940m szintemelkedés). Kegyetlen meredek és hosszú emelkedőkkel, estem-keltem, fájt minden másodperce. Amikor beértem a célba örömkönnyek közt borultam le, el se hittem, hogy vége  Hát még azt, amikor a spiker bemondta, hogy korosztályomban a 2. helyen végeztem 
A végén persze rendes társaim elárulták, hogy ez az egyik legnehezebb verseny a maraton sorozatban. 
Egyből felfedezett egy csapat 😀 a Bringabanda, 2019-re már az ő nevük alatt leszerződve megkezdve a szezont.

“Ha már ilyen jól sikerült életed első versenye, akkor már jövőre a TOP maratonon (5 versenyből álló sorozat) kötelező indulnod. Van hozzá érzéked!” biztattak a többiek.

Hát egye fene…. sárba, fagyba, hóba estem és keltem, de mind ezt élvezettel csináltam. Ezek csak apró fizikai fájdalmak, de a természet, a szabadság, elszántság és társaság sokkal nagyobb hangsúlyban voltak/vannak.

– 05.05 Balaton maraton
Idén sajnos a sorozat első versenyét kénytelen voltam kihagyni, a folyamatos nagy mennyiségű esőzés és viharos szél végett.

– 05.26. Specialized Szilvásvárad maraton

Mindenki “Szívás maratonnak” hívja a tavalyi váratlan ítéletidő végett, amikor jégeső verte folyamatosan a versenyzőket.
Idén is volt aggodalomra ok. Szerencsére péntek-szombat-vasárnap napsütés szárította a terepet, de egy egész hetes eső után várható volt egy kis dagonya, ami miatt aggódtam is a versenyt megelőző napokban.

Rövidtáv 40km 700m szintemelkedés

A megérkezésem kicsit késve sikeredett, 40 perc jutott mindenre, kipakolás, nevezés átvétel, öltözés és kb 12 perc bemelegítés. Ezzel megnyerve a 400 induló sorának a legvégére való beállást a rajtzónába.
A pálya első 10km-re erdészeti úton aszfalton haladt, végig kitartóan emelkedve, majd az első erdei ösvényre térve, ami olyan meredek volt, hogy már többen az elején tolták vagy “túltolták” a bringát, nekem sikerült a 80%-án feltekernem, de én sem bírtam tovább, inkább leszálltam, minthogy eldőljek mint egy zsák.
Ezt elhagyva már csak hosszabb elnyújtott emelkedők voltak, így a nehezén gyorsan túlestünk.

Az utolsó 10km-en tempós lejtőzés volt.
Amit ért a nap az szépen felszáradt, de ahol takarásban volt a talaj ott enyhén saras, csúszós kövek fogadtak.
Így volt ez, amikor az utolsó 5. km lejtőzésében egy mezőről érkeztünk be az erdőbe nagy sebességgel.
Egyből a földön is találtam magam, kicsúszott alólam a bringa. Szerencsére jól sikerült esni (ezt a lovassportból hoztam  ), csak a könyököm zúzódott, meg egy kis húzódás a vállban, gyorsan vissza a bringára, kicsit lassabban, de haladósan korrigáltam lefele.
Száraz útra térve eszeveszett száguldás lefele (nagyon élveztem) a célegyenes aszfalt útjára érve, még ami bennem volt, azt is kitekertem magamból.
A versenyen nem foglalkoztam vele, hogy kit hagyok le vagy ki előz meg. De visszagondolva, emelkedőn és lejtőn is folyamatosan hagyogattam el az embereket, persze voltak éles ordítások a hátam mögül, hogy “jobbról, “balról” 

Célba érkeztem azzal a belső tudattal, hogy nem is lettem dobogós, mert annyira a sor végén rajtoltam.
Megpihenve, nyugodtan ültem a csapatsátor alatt, kérdezgették hányadik lettem, nem tudtam, és nem is izgatott az eredményem.
Profi fotósunk, segítőnk, és egyben versenyző társunk világosított fel, hogy
“Nem is tudtad??? 1. vagy a korosztályodban” 

Felnőtt nő kat. (19-29 év)
1. hely, a 9-ből
2 óra 17 perc 17,2km/h átlaggal,
ezzel az abszolút női 12. hely, a 47 indulóból.

A versenyt végig élveztem, nagyon ideális volt számomra a pálya vezetése.
Színvonalas verseny, jó hangulatú eredményhirdetéssel, jó társasággal. Az egész egy buli volt, kis komolysággal 

A csapat nagy létszámmal vett részt (11 fő), és kiváló eredménnyel végeztek a versenyen, itt is gratulálnék nekik!

Hozzászólások

hozzászólás